CO2 mérleg
![](/sites/default/files/styles/responsive_16_9_750w/public/inline-images/hemp-4354381%20%281%29_0.jpg?itok=NHzsge8V)
A kender már a kenderföldön, a 4 hónapos növekedése során annyi CO2-öt köt meg, mint egy ugyanakkora területű erdő 1 év alatti növekménye. Az ipari kender kórójának összeaprított fás részét (pozdorja) egy meszes alapú kötőanyaggal és vízzel összekeverve jön létre a kenderbeton.
![](/sites/default/files/styles/responsive_16_9_750w/public/inline-images/20211217_105853.jpg?itok=M0pV1gft)
A folyamat során energiabefektetés a kender betakarításán és feldolgozásán kívül a kenderbeton összekeverésével és szállításával kapcsolatosan merül fel. Ez azonban nagyságrendileg kisebb, mint a nagy energia igényű pl.: égetett kerámia termékek előállítása esetén felhasznált energia.
![](/sites/default/files/styles/responsive_16_9_750w/public/inline-images/kamion%205.jpg?itok=fwvANjGq)
Ilyen tekintetben, a kender eleve nagy mennyiségű CO2 lekötésével kezdi a kenderbetonban mint alapanyagként az életét. Nagy eséllyel kevesebb CO2 kerül kibocsájtásra a kenderbeton előállítása során, mint amennyit a növény megkötni képes a növekedése során.
![](/sites/default/files/styles/responsive_9_16_800w/public/inline-images/pozdorja%20kalibr%C3%A1l%C3%A1s_0.jpg?itok=A6DnGoEH)
Ezt azért nem lehet biztosan kijelenteni, mert az függ a felhasznált energia előállításától is pl. Magyarországon az elektromos energia széndioxid mentes módon előállított arány magas, így igen jól állunk CO2 kibocsájtás tekintetében. Lengyelországról viszont ugyanez nem mondható el.
![](/sites/default/files/inline-images/energiamix.jpg)
Tehát Magyarország tekintetében a kenderbeton fő alapanyagát a kenderpozdorját vizsgálva esélyes, hogy CO2 negatív a kender.