Megoldás a favázas kenderfal repedésére

Létezik egy jelenség a favázas kenderházaknál, amely a kenderfal megrepedését okozhatja. Érdekes módon, ha egy ilyen épület falai idővel nem repednek meg, abból elsősorban a beépített kenderbeton minőségére, másodsorban pedig a páratechnikai rétegrend hibás működésére lehet következtetni.

Mi az oka ennek a jelenségnek?

A fizika és a természet törvényei akkor is működnek, ha mi, emberek, nem akarunk tudomást venni róluk. A fa élő anyag, amelyet felhasználás előtt próbálunk „stabilizálni”. A faiparban ezt szárítással és konzerválószerek alkalmazásával érik el. Ennek ellenére ki kell jelentenünk: a fa mozogni, és adott esetben repedni fog – ha pedig napsütésnek vagy párás környezetnek tesszük ki, ez a folyamat felgyorsul.

A jelenség kiküszöbölésére fejlesztették ki a hossztoldott KVH szerkezeti fát és a rétegragasztott BSH gerendákat. Itt a rétegeket ellentétes száliránnyal ragasztják össze, így a fa csavarodását semlegesítik. Ezek a megoldások jóval költségesebbek a hagyományos fűrészárunál, ezért a kenderházak vázszerkezetében ritkán látunk KVH vagy BSH elemeket. Gyakran mondhatni: „előző nap még fütyült rajta a rigó” – azaz szinte biztosan nem műszárított anyagról van szó, viszont így a költsége kedvezőbb a mozgásmentes (vasbeton, fém) szerkezetekhez képest.

Miért fontos ez a kenderháznál?

A kenderbeton nem tolerálja, ha a faváz utólag jelentősen csavarodik vagy zsugorodik, mivel a kenderbeton szakítószilárdsága minimális. Amint a váz deformációja okozta feszültség eléri ezt a pontot, a fal megreped. Felmerül a kérdés: miért nem repednek a falak mégis sok favázas kenderháznál? Van esetleg valami, amit még nem ismerünk, vagy teljesen más dologról van szó?

A „tojáshéj-effektus”

A kenderbeton akkor nyújt optimális teljesítményt (páraszabályozás, hőtárolás, szigetelés, tűzvédelem), ha homogénen átköt, azaz a teljes keresztmetszetének minden pontján azonos minőségű. Ezt annyira természetesnek gondoljuk pl.: egy hőszigetelő EPS tábla vagy tömör tégla esetében, hogy fel sem merül, hogy a kenderbeton esetében ez lehet másképpen is. Amennyiben, ha kívülről megkopogtatunk egy megkötött kenderfalat, a külső héja stabil kötést és masszív állagot mutat, viszont minél beljebb megyünk a fal belseje felé annál lazább és elmorzsolhatóbb a kenderbeton állaga. Ez az a káprázat, amit egy olyan kenderbeton képes produkálni, amely nem kötött át teljes keresztmetszetben.

A Kenderház Magyarország szakemberei ezt nevezték el „tojáshéj-effektusnak”. A fal úgy működik, mint a lágytojás: a héja kemény, a belseje lágy. Ebben a lágy közegben a faoszlop mozgása nem gyakorol feszítő hatást a külső héjra, mert a belső kender részecskék közötti kötés könnyedén elszakad, és így egyszerűen elcsúsznak egymáson. Ez az elsődleges oka annak, ha egy kenderfal nem reped meg a váz mozgása ellenére.

A másodlagos ok a páramozgás gátlása. Ha a felületképzés során olyan anyagokat használnak, amelyek jelentősen lassítják a pára vándorlását, a falszerkezet párapufferelő képessége lecsökken. Így a falban lévő faoszlopokat is kevésbé éri a páratartalom változása, ami lassítja az elmozdulásukat. Ez a hiba ott érhető tetten, ha a házban azért nem lehet ruhát teregetni, mert a páratartalom azonnal felszökik. Ebben az esetben már lehet érni a gyanúperrel, hogy a rétegrendben valami nem stimmel, és a fal páraszabályzó képessége nem funkciónál megfelelően.

Miért nem köt meg a kenderbeton?

A kenderbeton fő alapanyagaként szolgáló kenderpozdorja egy természetes anyag. Ezért és a kiváló tulajdonságai miatt is optimális építőanyagként használni. A kenderpozdorja vizes oldata azonban olyan anyagokat tartalmaz, amik a kenderbeton homogén kötését megakadályozzák. Ennek a jelenségnek a megszüntetésére fejlesztette ki a Kenderház Magyarország a New Hemp kötőanyag rendszert, kifejezetten kenderbetonok készítéséhez.

Erről a jelenségről ebben a cikkünkben olvashat további részleteket >>>

Ezek szerint baj van a kenderházak többségével?

Alapvetően nem: a kenderházak ettől nem fognak összedőlni, tökéletesen használhatóak továbbra is, viszont nem használhatóak ki a kenderház által igért paraméterek. Az optimális paraméterek kizárólag homogén átkötéssel rendelkező kenderfal és megfelelő pára rétegrend esetében aknázhatóak ki. Azoknak akik új kenderház építésében gondolkoznak még lehetőségük van figyelni ezekre a kérdésekre, amennyiben a kenderházak nyújtotta előnyöket optimálisan ki szeretnék használni. 

Van megoldás a favázra?

Amennyiben favázhoz ragaszkodunk és a kenderház paramétereit maximálisan élvezni szeretnénk, akkor egy olyan megoldásra van szükség, ami homogén teljes keresztmetszetében átkötni képes kenderbeton esetében is működőképes:

1. Méretezett váz: Statikus mérnök által tervezett, KVH/BSH és fűrészáru optimális kombinációjából álló szerkezet szükséges.

2. Szakítószilárdság növelése: A falazatba épített, korrózióálló GFRP háló segítségével a fal ellenállóbbá válik.

A GFRP háló megfelelő elhelyezésével, és a felületképzés  megfelelő kialakításával (páramozgás), olyan falszerkezethez jutunk, ami miatt szívünk szerint a kenderház technológiát választanánk álmaink otthonának létrehozásához.