A kenderbeton falszerkezet, mészalapú kötőanyagának köszönhetően levegőfertőtlenítő hatással rendelkezik. A levegőfertőtlenítő hatás annál hatásosabb, minél kisebb páradiffúziós ellenállású rétegrend kerül alkalmazásra a belső oldali felületeken.

A levegőfertőtlenítő hatást a mész azon tulajdonságának köszönhetjük, amit lúgosságnak nevezünk és pH-val fejezünk ki. A kenderbeton pH-ja igen magas, 12.3-as értékű, viszont ez a betárolt pára függvényében csökkenhet. Minél kevesebb párát tartalmaz a kenderbeton, annál kisebb lesz a pH értéke, ebből következően a lúgossága és ezzel párhuzamosan levegőfertőtlenítő hatása is csökken. Nagyobb páratartalom estén  magasabb a levegőfertőtlenítő hatás.

Nem csak a mész...

Fontos azt megjegyezni, hogy a fertőtlenítő hatás a lúgos kémhatás miatt van, ami a mész egyik tulajdonsága, de ez nem jeleni azt, hogy csak kizárólag a mész képes a levegőfertőtlenítő hatás előidézésére. Bármilyen anyag, aminek ugyanilyen a pH-ja (10-12 körül), ugyanezt a fertőtlenítő hatást képes előidézni.

A kenderház szindróma

Ez azt is jelenti, hogy ha egy kenderházban elrontják a belső oldali rétegrendet, tehát erősen pára fékező vagy kenderbeton szempontjából párazáró (mész vakolat) rétegeket használnak, akkor nem csak a páraszabályozási képességet teszik tönkre, hanem a levegőfertőtlenítő képességet is, mivel a levegő/pára áramlása a falszerkezeten keresztül lelassul, vagy teljesen megszűnik.

Ennek köszönhetően, a levegő fertőtlenítő hatás csak a vakolt felületeken keresztül érvényesülhet, abban az esetben, ha ezen felületeket magas pH értékű termékkel valósították meg, pl.: mészfesték.