
Az esővíz hasznosítása
Válóczy Balázs eredetileg is esővízkezelő rendszerben gondolkozott a kenderházához, mivel össze sem lehet hasonlítani az ilyen víz minőségét a hálózatival. A fő szempont elsősorban nem a költségek csökkentése volt, hanem a jó minőségű vízhez való hozzájutás és hasznosítás, ami a hegyvidéki terepen nem olyan egyszerű feladat, mint az alföldön fúrni egy kutat.
A körházra az építészeti előírások miatt került nyeregtető, viszont szükség volt még plusz tetőfelületre, a vízgyűjtéshez – amit természetesen a használathoz lett méretezve – így jött az ötlet a fedett kocsibeállóra. Az alapozás tervezésénél pedig kiderült, hogy az altalaj miatt szükséges alapmélységnek köszönhetően gyakorlatilag majdnem megvan a medence három fala, így már nem volt kérdés, hogy a víztározó medence is elkészüljön.
Ennek köszönhetően az építészeti előírások és a helyi adottságok egyenesen mutatták az irányt az esővízhasznosítás felé, amit szinte minimális módosítás és plusz költség mellett lehetett megvalósítani.

Mitől lesz egy ház ökoház?
Az esővízgyűjtés jelentős megtakarítást jelent, hiszen felhasználható a házban használati víznek a kertben pedig öntözővíznek, és az állatok is érdekes módon a megfigyelések szerint inkább az esővizet választják szomjuk oltására, mint a csapvizet.
A víz a legértékesebb kincsünk és ez a jövőben egyre fokozottabban igaz, ezért itt is érvényes az a szemléletmód, minél kevésbé terheljük meg a közműhálózatot annál nagyobb mértékben csökkenthető az ökolábnyomunk is.

A nappali közepén egy tömegkályha lesz

Víztározó oldalról
Ennek köszönhetően nagyon oda kell figyelni mennyire fűti túl az épületet egy hőtárolós tüzelőberendezés, amit ráadásul nem is lehet visszafojtani.
A kenderház és tömegkályha párosítás egy új problémát vet fel, amit meg kellett oldani.

Víztározó lépcsőház felöli oldala
Sántha András
Kenderház Magyarország