Az esővíz hasznosítása


Válóczy Balázs eredetileg is esővízkezelő rendszerben gondolkozott a kenderházához, mivel össze sem lehet hasonlítani az ilyen víz minőségét a hálózatival. A fő szempont elsősorban nem a költségek csökkentése volt, hanem a jó minőségű vízhez való hozzájutás és hasznosítás, ami a hegyvidéki terepen nem olyan egyszerű feladat, mint az alföldön fúrni egy kutat.

A körházra az építészeti előírások miatt került nyeregtető, viszont szükség volt még plusz tetőfelületre, a vízgyűjtéshez – amit természetesen a használathoz lett méretezve – így jött az ötlet a fedett kocsibeállóra. Az alapozás tervezésénél pedig kiderült, hogy az altalaj miatt szükséges alapmélységnek köszönhetően gyakorlatilag majdnem megvan a medence három fala, így már nem volt kérdés, hogy a víztározó medence is elkészüljön.

Ennek köszönhetően az építészeti előírások és a helyi adottságok egyenesen mutatták az irányt az esővízhasznosítás felé, amit szinte minimális módosítás és plusz költség mellett lehetett megvalósítani.


Mitől lesz egy ház ökoház?


Egy ökoház nem csak attól lesz ökoház, hogy a falszerkezet és egyéb építőelemek  milyen alapanyagokból készülnek, hanem egy komplex gondolkodásmódot is takar aminek a fő célja, hogy az ökolábnyomunk csökkenthető legyen nem csak az építés során, hanem az üzemeltetés tekintetében is.

Az esővízgyűjtés jelentős megtakarítást jelent, hiszen felhasználható a házban használati víznek a kertben pedig öntözővíznek, és az állatok is érdekes módon a megfigyelések szerint inkább az esővizet választják szomjuk oltására, mint a csapvizet.

A víz a legértékesebb kincsünk és ez a jövőben egyre fokozottabban igaz, ezért itt is érvényes az a szemléletmód, minél kevésbé terheljük meg a közműhálózatot annál nagyobb mértékben csökkenthető az ökolábnyomunk is. 

A nappali közepén egy tömegkályha lesz


Víztározó oldalról


2. A tömegkályha is és a kenderbeton falazat is kiváló hőtároló, ráadásul mivel a kenderbeton hőszigetelő is egyben, jóval laposabb görbe mentén tárolja be a hőt és adja le, mint a tömegkályha. (Ezért képes egy kenderház napokat is áthidalni fűtés nélkül, és megfelelő tájolás mellett ezért valósítható meg, hogy a tavaszi és őszi időszakban nem szükséges fűteni egy kenderházat.) 

Ennek köszönhetően nagyon oda kell figyelni mennyire fűti túl az épületet egy hőtárolós tüzelőberendezés, amit ráadásul nem is lehet visszafojtani.

Vagy mégis?


A kör közepén – ami a ház tömegközéppontja is egyben – egy tömegkályha található. A kályha jobb helyre nem is tehető, mivel a tökéletes energetikát gömb forma biztosítja, és ehhez a körház nagyon közel áll. A ház központja adja a ház melegét nem is akárhogyan.
A kenderház és tömegkályha párosítás egy új problémát vet fel, amit meg kellett oldani.


1., A kenderháznak lényegesen kisebb az energiaigénye, mint azon épületeké ahova általában tömegkályhákat szoktak építeni, ezért a tömegkályha méretezése egy külön feladat, hogy jól illeszkedjen a kenderház energetikájához és ne csináljon a tömegkályha szaunát az épületből.

Víztározó lépcsőház felöli oldala


A problémára egy nagyon érdekes megoldás született, hiszen meg kellet oldani a tömegkályha visszafojtását egy méretezett puffertartállyal. A tömegkályha falában hőcserélő található, és a csőben keringtetett víz a puffer tartályba viszi át a felesleges hőt, amit a későbbiekben fürdővíznek, vagy a szobák fűtésére lehet felhasználni.

Sántha András
Kenderház Magyarország