Beszámoló az első magyar kenderház alapkőletételéről
Gondolatok a kenderről és az első magyar kenderház létrejöttéről
2016. november 30–án Domaszéken megtörtént az Első Magyar – hivatalosan is Kenderháznak nevezhető – ún. kenderbetonból épült ingatlan alapkőletétele, ami reményeink szerint egy kicsi, de annál is fontosabb lépés lehet a Magyar kender- és építőipar történetében. A kenderbeton illetve a kenderház fogalma talán sokunknak itt Magyarországon még nem mond semmit, de az elmúlt években a különböző médiacsatornákon keresztül történt kommunikációja egy nagyon lelkes civil kenderbetonos mozgalommá nőve ki magát, mára már az állami szférában is kedvező és támogató fogadtatásra talált! Miért is fontos még ez az alapkőletétel? Mert a múlt – jelen – jövő viszonylatában várhatóan egy olyan viszonyítási pont lesz, ami egy jelentős gazdasági szegmens, a Magyar kenderipar újonnani megjelenésének alapjait is rakhatja le!
Létjogosultsága van már csak azért is, mert a kender az egyik legősibb ismert haszonnövényünk, melyet elsősorban ipari célból termesztettek, de a kendermag – mind emberi, mind állati célú – élelmiszerként történt hasznosítása is elterjedt, hála kiváló beltartalmi értékeinek. A magyarok már a honfoglalás előtt is ismerték e növényt, és feldolgozásának módját. A kender vetésterületét ma a világon 60 – 70 ezer hektárra becsülik, melynek fele Kínában található. A második helyen az EU áll 15 – 16 ezer hektárral, ezen belül is Franciaországban 12 ezer hektáron állítanak elő kenderrostot, főleg a papíripar számára. A Magyar kenderipar az 1950 –es és az 1960 –as években élte a fénykorát. 1962 –ben 23 ezer hektárral a cukorrépa és a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növény volt. A rendszerváltás idejére, a hazai kender vetésterülete sajnos már 1 000 hektár alá csökkent de a hektáronkénti termésátlagok ugyanakkor elérték a 8 – 9 tonnát. 2007 –re a rostkender termesztése gyakorlatilag megszűnt hazánkban! Az ipari kender feldolgozása és termesztése nem csak Csongrád megyéből tűnt el folyamatosan az utóbbi évtizedekben, a hatvanas évek vége óta másutt sem fejlődött a technológia, miközben a rekreációs célú - magyarán drognak használt, nem feldolgozóipari - kenderfajtákra azért mégis akadt pénz, ezt természetesen a gyógyszeripar hasznosította.
Mint látható az ipari kender termesztése, feldolgozása és felhasználása a magyarság életében évszázadokon keresztül meghatározó gazdasági, kulturális és közösségépítő tényező volt, s e hagyomány - korunk piaci igényeire alapozva - korszerű formában újraéleszthető Magyarországon illetve a Kárpát-medencében. Napjaink egyik folyamatosan bővülő trendje a minőségi, tiszta és egészséges életmód iránti igény, mintegy civil mozgalomként hívta életre a kender egyik rég ismert felhasználási módját, az ún. kendermalter vagy újabban elterjedt nevén kenderbeton előtérbe kerülését, melynek világszintű elterjedése, most már Magyarországon is megvetette a lábát.
Hosszú útkeresés és előkészületek után 2014. november 5. –én, 12 fővel megalakítottuk a KÖSZI Trade Szövetkezetet, jelenleg 22 fővel (2022) rendelkezünk. Több fejlesztési irányvonalat is lefektetett maga elé a Szövetkezet, de egy közös gyűjtőgondolat áthatotta mindet, mégpedig az egészséges életvitel, táplálkozás és környezettudatos életmód kialakítása és támogatása. Ezen gondolatcsokor egyik elemeként kezdtük feltérképezni és fejleszteni a kenderbeton témaköréhez kapcsolódó információbázist, bevonzva közben e folyamatba azokat az embereket, akik szintén rátaláltak erre az előremutató gondolatkörre.
A KÖSZI Trade Szövetkezet tagjai kizárólag saját erőforrásaikra támaszkodva végig vitték az ehhez kapcsolódó engedélyeztetési folyamatot és megszerezték az ún. ÉMI engedélyt 2016. 05. 12-én, így végre hosszú kutatás, és tapasztalatszerzés után lehetőség nyílt Magyarországon is hivatalosan kenderházat építeni, vagyis ma Magyarországon a kenderházak alapanyaga hivatalosan is az ún. "kenderbeton", mely rendelkezik az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kft. (ÉMI.) engedélyével és Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ.) száma:
A - 43/2015 : Kenderrost tartalmú, mész kötőanyagú helyszínen fújt, tömörített hőszigetelő habarcs – Kenderbeton
A Szövetkezet tagjai apró mosollyal úgy szoktak fogalmazni, hogy mi nem szívjuk, mi fújjuk a kendert! Ugyanis ma az egyik legelterjedtebb, modern megoldás, a vakológéphez hasonló szórópisztolyos felvitel, vagy felfújás egy hordozófelületre, a csúszó zsalus falazatkialakítás mellett! Természetesen a fejlesztés itt nem áll meg, jelenleg is előremutató fejlesztések vannak folyamatban, amik a nem is olyan távoli jövőben egyéb más minőségi ill. technológiai előrelépések formájában fogják tovább építeni ezt az öko szemléletű építőipari szegmenst.
A KÖSZI Trade Szövetkezet útkeresésével párhuzamosan természetesen mások is meglátták a lehetőséget az ipari kender újonnani felhasználásában és e keresés, valamint a lehetőségek kialakítása óhatatlanul is egymás felé vezette a lépteinket. A Csongrád Megyei Önkormányzat, valamint Algyő Nagyközség Önkormányzata elsők között csatlakozott ehhez a folyamathoz, kezdeményezte a kendervertikum újonnani kialakítását az algyői kistérséget valamint Csongrád és Békés megye termőterületeit állítva a tervezett kialakítás célkeresztjébe. Így jött létre egy közös kezdeményezés keretében az algyői ipari kender termelés köré csoportosulva egy Konzorcium tervezete, ami – reményeink szerint - a hazai kendervertikum új alapjait fekteti le!
Szeged, 2016. december 01.
Németh István
a KÖSZI Trade Szövetkezet elnöke
