Kőburkolattal vízgazdálkodás, kenderszigeteléssel levegőtisztítás, tetőcseréppel energiatermelés: környezetbarát építőanyagokkal talál magának piacot egyre több hazai gyártó.

A mérnök számára is bosszantó tapasztalat, ha az általa tervezett betonrengeteg egy kiadós zápor vagy tartós esőzés után inkább egy tóhoz hasonlít, mint járható felülethez. Persze lehet mindenféle kis csatornákat építeni, meg lejteni és más praktikákat bevetni, ám ha nagy mennyiségű víz gyűlik össze, az előbb-utóbb úgyis gondot okoz valahol. De miért ne hagyhatnák ott a vizet, és vezethetnék el helyben a csapadékot? A feltalálók lámpása nagyjából ezen a ponton gyulladt fel a veszprémi Mixtura Kft. csapatában, amikor úgy döntöttek, megpróbálkoznak egy új termékkel.

A vállalkozás elsősorban ipari padlókat gyárt, és ennek során számos olyan anyaggal találkoznak, amelynek a tulajdonságai sokkal jobbak, mint a hagyományos építőanyagoké, például a betoné. Azt is tapasztalták, hogy miközben a klímaváltozással egyre kevesebb a csapadékos napok száma, egy-egy napon annyira intenzív lehet az esőzés, hogy a csatornák nem boldogulnak a felgyülemlett vízzel. A megoldás: olyan burkolat kell, amely átereszti a vizet, így alatta tovább élhet a talaj, és közvetlenül a növények mellett is alkalmazható, hiszen azok is megélnek. Vagyis gyakorlatilag nemcsak burkolnak, hanem szinte vízgazdálkodási rendszert építenek.

Házépítés kenderbeton fallal. Hőszigetelés mesterfokon
© Köszi Trade

Így születtek meg azok a kőburkolatok, amelyekben a kavicsot növényi eredetű kötőanyaggal, gyantával kötik össze. A fejlesztés során egy nagy szilárdságú, mégis szivacsos, pórusos burkolatot kaptak, amely teljes mértékben átereszti a vizet. Az ilyen járófelületek egyúttal természetes klímaként is működnek, mert a párologtatás miatt kevésbé melegszenek fel, mint például a beton. Rugalmasságuknak köszönhetően a közlekedési zaj jelentős részét is elnyelik.

Dömpingről persze még nem beszélhetünk – igaz, dömpingárról sem, hiszen az új anyag négyzetmétere 8–20 ezer forint. A Mixtura tulajdonos-ügyvezetője, Mazák György az innovatív termékek elterjedésének korlátját részben abban látja, hogy a nagyberuházásoknál úgy merül fel a termék kiválasztásának kérdése, hogy melyik gyártóét kell beépíteni. De ha ezen túllépnek is a döntéshozók, akkor is csak az ár és a megjelenés a szempont, az emberekre gyakorolt élettani hatásokkal nem foglalkoznak.

Ha ez nem így lenne, kis túlzással már mindent kenderből építenénk. A Köszi Trade Szövetkezet legalábbis az úgynevezett kenderházakat szeretné meghonosítani Magyarországon. A vázszerkezet ebben az esetben is lehet beton vagy acél, ha pedig teljesen természetes alapanyagokból akarják megvalósítani az épületet, akkor fa, a falak azonban kenderbetonból készülnek. Ez azt jelenti, hogy a kenderfeldolgozás hulladékát, a pozdorját víz és mész segítségével kiöntik, és ebből szilárd, de rendkívül jó hőszigetelő anyagot kapnak. A kenderházakban nincs szükség további szigetelésre, nyáron sem melegszenek fel, a mész miatt távol tartják a bogarakat. Igaz, a kender a wifinek sem barátja, mert a mikrohullámokat is megszűri.

Kender betakarítása. Kész ökológiai csoda
© Köszi Trade

A kender négy hónap alatt nő meg, és ez idő alatt annyi szén-dioxidot köt meg, mint egy ugyanakkora területen lélegző erdő a teljes élete során – állítja a szövetkezet ökoház-zöldenergia programját vezető Horesnyi Béla. Maga a kenderbeton ugyan 15–20 százalékkal drágább, mint a hagyományos tégla, de a falazat a teljes építési költség mintegy ötödét emészti fel, így az épület egészére vetítve alig néhány százalék az árfelhajtó hatása, ami a hőgazdálkodásban könnyen visszajön. A fejlesztést három éve kezdték el, a termék elterjedését azonban nehezíti, hogy hiába próbáltak támogatókat keresni, sehonnan sem kaptak segítséget.

A Terrán Kft. tetőcserepe. Rezsónyi energia
© Dernovics Tamás

A napokban bemutatott napelemes tetőcserépnek éppen az az előnye, hogy már egy meglévő gyártókapacitásra és piacra épül. A bólyi Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. éves forgalma 7 milliárd forint felett van, termékeit nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is vásárolják. Azt természetesen nem ők találták ki, hogy az improduktív tetőfelületeken jól lehet villamos energiát termelni. Már a tetőcserép közvetlen bekapcsolásával is évtizedek óta foglalkoznak, legutóbb a környezetbarát innovációiról híres amerikai Tesla is beszállt a fejlesztésbe. Ezt a piacot azonban nagyon éles verseny jellemzi, távol-keleti gyártók nyomják le az árakat, nagyon alacsony a jövedelmezőség, így még senki sem tudta piacra juttatni a terméket – sorolja a nehézségeket Gódi Attila ügyvezető igazgató. Miután azonban a Terrán már szélesebb körben is elég jól ismert márka, a nagy gyártási volumen lehetősége adott. Továbbá úgy gondolták, ha találnak ehhez egy jó technológiát, és automatizálják a gyártást, megéri belevágni a napelemes tetőcserép előállításába. Partnerként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet választották, mert ott van egy tanszék, amely kifejezetten napelemes rendszerekkel foglalkozik. Az elektromos eszközök tanszékének professzora, Mizsei János 25 évvel ezelőtt látott először ilyen alkalmazást, mégis érez kihívást a feladatban.

„Ha azt mondom, hogy a lényeg a soros ellenállásban van, akkor mindenki a plakátkampányra gondol, pedig nem arról van szó” – vezet be a fejlesztőmérnök abba a problémába, ami miatt mindeddig nem született tökéletes megoldás. A sarkalatos pont, hogy miként kapcsolják össze a vezetéket a sok-sok tetőcserép között. A prototípusok már elkészültek, most kezdik a tesztméréseket, és reményeik szerint hamarosan a tömeggyártás is elindulhat. Mizsei János azt mondja, lehet, hogy a hatékonysága 1-2 százalékkal kisebb lesz, mint az ormótlan paneleké, ám egyrészt sokkal jobban néz ki, másrészt ha egy cella meghibásodik, elég egyetlen cserepet kidobni. Elterjedésével viszont elmondható lesz, hogy a Föld felszínének egy-egy négyzetméterére jutó villanyrezsónyi napenergia ezentúl nem vész el, hanem hasznosíthatóvá válik. Az automatizált gyártás pedig a súlyos munkaerőhiányt is enyhíti. A milliárdos beruházással beszerzett új ipari robotok egy része már dolgozik is a Terránnál, másik részét most szerelik, a felszabaduló munkaerővel pedig újabb műszakokat lehet beállítani.

SZABÓ YVETTE

Forrás: hvg.hu