Pozdorja
Mikrocsöves szerkezet
A pozdorja. a kender növény fás részének feldolgozás során felaprított része, jellemzően 3-25 mm hosszúságú frakciók „keverékéből” áll. A pozdorját nagyítóval megvizsgálva, felfedezhető annak mikrocsöves szerkezete. Ebből kifolyólag a pozdorja igen könnyű 115-125 kg a tömege köbméterenként. A mikrocsövekben levegő található, és ez a bezárt levegő, ami a hőszigetelő képességét, és egyben sok más pozitív tulajdonságát is biztosítja a kenderbetonnak.
Már pozdorjaként is aktív párakapcsolat jellemzi
A pozdorja kiváló párakapcsolattal rendelkezik a környezetével, ezért a környezet páratartalmától függően változtatja a tömegét, a szerkezetében betárolt párának a mennyiségétől függően.
Amennyiben a pozdorjából kenderbeton készül, a keveréknél kiemelt figyelmet szükséges fordítani a hozzáadott víz mennyiségére (erről itt írunk részletesebben >>> link a Víz menüpontra), ugyanis a kenderbeton készítésekor hozzáadott víz befolyásolja a kenderbeton kötési erejét.
kevés víz esetén nem jut elég víz a kötőanyag megkötéséhez
a víz túlkínálat pedig rontja, adott esetben ellehetetleníti a kötések létrejöttét
Mint a szivacs
És ehhez hozzájön még egy fontos tulajdonság, ami minden szinten a kenderbetonban létrejövő kötések létrejöttét akadályozza, mégpedig úgy, hogy a pozdorja víz hatására úgy működik, mint a szivacs. A telítődéséig minden vizet elszív a kötőanyag elől. Hogy mennyi vizet képes elszívni a pozdorja a keverékből, az attól függ, hogy mennyi párát tárolt már be a szerkezetébe?
Másik fontos tulajdonsága a pozdorjának, hogy rázkódásra, mechanikai behatásra tömörödik, így változtatja a sűrűségét. Ezekből a tulajdonságokból több dolog is következik.
Hibás nemzetközi gyakorlat
Egy olyan anyagnál, ami a párára és rázkódás hatására képes változtatni jelentős mértékben a sűrűségét, hibás az a nemzetközi szinten is elterjedt gyakorlat, hogy a kenderbeton keveréket tömeg arányban keverik össze a kötőanyag, víz és kenderpozdorja tekintetében. Így a pozdorja a víz elszívó képességével is befolyásolja a víz – kötőanyag arányát. Ez a hibás gyakorlat olyan mértékben teszi változóvá a kenderbeton minőségi paramétereit, hogy a Kenderház Magyarország munkatársait új hatékonyabb módszer kidolgozására ösztönözte.
Gondoljunk csak bele amíg a pozdorja a szállítás során eljut a feldolgozótól az építési helyszínig, mennyi rázkódásnak és párának van kitéve.
Pozdorja kalibrálás
Építkezés esetén az építési helyszínen, előre gyártás esetén pedig a gyártási helyszínen, meghatározott időnként a pozdorja kalibrálására van szükség annak érdekében, hogy…
meg lehessen állapítani a pozdorja térfogatra vetített sűrűségét
meg lehessen állapítani a pozdorja víztartalmát
Ezt követően megállapítható 1 m3 kenderbeton előállításához
pontosan mennyi pozdorjára van szükség
mennyi vizet kell a keverékhez adni, hogy a kötések optimálisan létrejöjjenek.
A pozdorja kalibrálási módszert a Kenderház Magyarország munkatársai annak figyelembevételével fejlesztették ki, hogy bármilyen építkezésen könnyen alkalmazható legyen labor munkatársak igénybevétele nélkül is.
Nemzetközi gyakorlatot erre az eljárásra ezidáig (2022) még nem láttunk.
Az Ipari kenderről
Az ipari kendert (cannabis sativa), Magyarországon főleg magjáért és a belőle nyerhető olajért (étkezési és CBD-olaj) termesztik. A magból lisztet és proteinport nyernek, amely tápanyagokban gazdag fehérjeforrás. Míg a növény szára rost és a pozdorja alapanyagként használható fel.
A magra termesztett kender rostja durva a textilipar kívánalmainak, ezért csak kötél vagy filc, nyugaton pedig kedvelt hőszigetelő paplan gyártható belőle. Ezen kívül alkalmas alapanyag a papírgyártáshoz is.
A kenderszár belső része a szivacsos szerkezetű pozdorja, ami mikrocsöves szerkezete miatt kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal bír. Aprított formában bútorlapok gyártásának gazdaságos alapanyaga.
A kenderpozdorja mész alapú kötőanyaggal és vízzel keverve megszilárdul, és könnyű, jó hőszigetelő tulajdonságú építőanyagként hasznosítható. A szintetikus hőszigetelő rendszerekkel ellentétben jó páraáteresztő. A fal mésztartalma baktérium és gombaölő tulajdonságú.
