Fűtés, hűtés

A kenderbeton kiváló választás a magas hőszigetelő képességének és kiváló hőtároló képességének köszönhetően a minimális fűtési/ hűtési energiaigényű épület kialakítására. A primer energiaigény tovább csökkenthető hőszivattyús rendszerek alkalmazásával.

Kenderház fűtése és hűtése:


Van egy nagyszerű anyagunk a kenderbeton, ami jól hőszigetelt, lélegzik és átereszti a párát! Körbevesszük az egész házunkat vele, abból épülnek a falak, bekerül a födémbe és a padlóba. Vajon milyen gépészetre lehet szükségünk ehhez az technológiához?

Igaz egy ősi anyagot használunk fel az építés során, viszont érdemes törekednünk arra, hogy a gépészetünk a lehető legmodernebb legyen!

Gépészettel kapcsolatosan sokakban felmerülhetnek az alábbi kérdések!

Ha teljesen le van szigetelve a ház szükséges-e egyáltalán fűtés?


Igen szükséges, akkor is szükséges, ha a ház vagy az épület hőigénye teljesen nulla lesz. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor nem kell fűtés! Szeretnénk bent 20 fokot a helyiségekben. Mitől lesz 20 fok? Hogy lesz 20 fok? És ha délután 24 fokot szeretnénk? Majd este 22 fokot? Stb.

Egyszer nem is lehet olyan szerkezetet építeni, ami annyira tökéletesen szigetel, hogy nincs szükség fűtésre, másodszor sokan csak azt hiszik, hogy csak a szerkezet hővesztesége számít.

MI A HELYZET A SZELLŐZTETÉSSEL?


Amennyiben az épületünk teljesen szigetelt és nincs hőveszteség abban az esetben még kalkulálnunk kell a szellőztetéssel járó hőveszteséggel is? Ha élni szeretnénk a lakásunkban szükségünk van egy idő után friss levegőre.

Sajnos van egy rossz hír ezzel kapcsolatban. A friss levegő és az oxigén, ha már bent elhasználtad, akkor csak kint lehet. Viszont kint télen meglehetősen hideg lehet, vagyis kint a friss levegő és vele együtt az élethez szükséges oxigén is áthűl, hideg!

Ha beengedem az épületben akkor is hideg lesz, ha nincs fűtésem egy ideig még az épület hő tartása segítségünkre lehet, de egy idő után elkezd az épületünk lehűlni.

Persze ennek is vannak előnyei! Ha tudjuk, hogy az anyósunk 20 fok belső hőmérséklet esetén vissza költözik, vagyis haza megy … az jó dolog, vagyis nem kell fűtés! :-) még mindig nem kell! Az is valószínű, hogy ahogy az épület belső hőmérséklete eléri a 16 fokot akkor a feleségünk is haza költözik a mamához! Ez még mindig jó lehet, vagyis nem kell fűtés! Ebben a hőmérsékletben mi még vígan elvagyunk egy hálózsákban. Viszont van egy rossz hírem! Más nőknek sem fog tetszeni a benti klíma, vagyis a büdös, levegőtlen 16 fokos lakásunk. Hiába szép a ház kívülről. Vagyis csak szükséges valami fűtés.

Minek szellőztetni?


Ekkor szoktak jönni a kérdések! Minek szellőztetni, hisz azt mondja mindenki, hogy a kenderbeton szerkezete szellőzik és átengedi a párát valamint a levegőt is! Le van írva olvastam én is …

Ez így van! Csak elbeszélünk egymás mellet! Az épület szerkezete nem egy szellőztető gép! Nem tud átengedni annyi levegőt amennyi a szellőztetéshez szükséges! Alaphelyzetben egy helyiség levegőjét teljesen ki kell cserélni 2 óránként! Erre nem lehet képes semmilyen falszerkezet, hacsak nincs tele perforált nyílássokkal.

Kicsit olyan mintha valaki azt mondaná minek levegőt venni, hisz úgyis van bőr légzésünk. Lehet próbálgatni, de csak óvatosan, vagy egy korház előtt, esetleg már be is jelentkezve, orvossal mellettünk lehet tartósan is, de azért kérjük ki az orvos tanácsát!

Talán ez most viccesnek tűnik, vagy olyan „furának” de miért nem az, ha az épületünk friss levegőjéről van szó?

SOKAN FÉLREÉRTIK AZT,


hogy a szerkezet jól szellőzik vagy sem. Ezt szerintem úgy kell elképzelni, mint egy pulóvert, amin érezzük, hogy át tudja járni a levegő, de nem fúj át rajta a szél, ezzel szemben felveszünk egy teljesen vízálló műanyag fóliából álló, abszolút nem szellőző esőkabátot, nem lesz komfortos. Viszont az esőkabát használatától függettlenűl szükséges még levegőt vennünk.

Sokaknak nem természetes dolog a szellőztetés! Megszoktuk, hogy nem kell szellőztetni, régen a rosszul szigetelt ablakokon sokkal több friss levegő jött be az lakásba, mint amire szükségünk volt. Megszoktuk. De van egy kis gond, a mostani épületekben olyan nyílászárók kerülnek beépítésre, amibe 3 vagy inkább 5 rétegbe kerül bele tömítés. Teljesen tömören zár. Nincs befelé áramló levegő.

A szerkezet légáteresztése annyiban fontos, hogy nem penészedik vagy rohad be a szerkezet. Nem a falon kívül, hanem belül.

Egy zsákutcába vezető megoldás


Különben jogos lenne a felvetés, hogy a falszerkezetet kívül lezárom 15-20 cm műanyaggal, belül is lezárom valamilyen műanyaggal pl. festéssel, és kit érdekel, hogy mi történik a falszerkezeten belül ? Ez is megoldás persze, de csak addig ameddig a szagok nem kezdenek el árulkodni arról, hogy valami nagyon nem stimmel. A természet utat tör magának vagy kívül, vagy belül, és ez azokat is zavarni fogja, akik természet imádóak :-) , legalábbis egy idő után.

Vagyis a légáteresztő fal nem elegendő, attól még szellőztetni is szükséges. A jól szigetelő szerkezet kevés, attól még fűteni is kell!


Kérdés már csak az: ezt miként tegyük?

Szabó Ernő
kenderház gépész

(folytatás következik...)