Építkezések környezetre gyakorolt hatása csökken


Egy építkezés környezetre gyakorolt negatív hatásai a felhasznált építőanyagok alapanyagai alapján, az előállításukhoz használt energia alapján, az építkezés során keletkezett hulladék alapján, továbbá a beépített építőanyagok beépítés utáni környezeti hatásai alapján értékelhetőek.

A kenderbeton ezen szempontok alapján kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanis…



1.

Az alapanyag (kenderpozdorja) előállításához nem szükséges nagy mennyiségű energia, sőt a betakarítás és feldolgozás energiafelhasználásának esetleges káros-anyag kibocsájtását, bőven túlszárnyalja a növény intenzív CO2 megkötő képessége a növekedése során.

2.

A kenderpozdorja 100%-ban természetes alapanyag, helyben megtermelhető és nem szükséges vegyi anyag a termesztéséhez és előállításához. Mivel nem szükséges távolról az építés helyszínére szállítani ezért kisebb a szállítással kapcsolatos környezeti terhelés, más építőanyagokhoz képest.

3.

A kenderbeton kiöntése során minimális hulladék keletkezik, és ez a hulladék is visszadolgozható, vagy a természetbe juttatva teljes mértékben lebomlani képes természetes anyag.

4.

A vetőmag előállítástól a kész kender betonig a teljes folyamat carbon negatív, mivel a növény által megkötött CO2 égetés során nem kerül vissza a légkörbe.

Egyetlen tonna kender 2 tonna széndioxidot abszorbeál


A kender a 4 hónapos növekedése során kimagasló mennyiségű CO2-öt képes megkötni. A növényben található CO2 a kenderbetonban a mésszel reakcióba lép és elindítja a kötési folyamatot, miközben a mész a levegőből is további CO2-öt vesz fel.

100%-ban visszaforgatható, újra építésnél, vagy egyszerűen komposztanyagként


A kenderbeton kiöntésénél közel nulla hulladék keletkezik, azonban ez a „hulladék” is visszaforgatható, vagy komposztanyagként a földeken felhasználható ahol 100%-ban lebomlik.

Ősi építőanyagok újra felfedezése, kender és mész


A természetes helyben fellelhető építőanyagok előnyösebben, minimális környezeti terhelés mellett használhatóak, mint a „nagyipari” építőanyagok. A kenderbeton talán az egyetlen olyan építőanyag aminek az állaga az idő múlásával nem romlik, hanem a kenderpozdorja folyamatos kikristályosodásának következtében javul. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a legidősebb fellelhető kenderház Japánban található és 316 éves.

Hazai kender, hazai megújuló alapanyag


A hazai termelésben és feldolgozásban előállított építőanyag a Magyar gazdaság eredményeit növeli és hozzájárul a Magyar családok megélhetéséhez a munkahelyek megteremtésén keresztül. Korábban Magyarország kendernagyhatalom volt és mire a kenderipar megszűnt addigra Nyugat  Európában újra felfedezték ezt a több ezer területen előnyösen használható növényt. Eljött az ideje, hogy részint az építőiparon keresztül is újra visszanyerje kiérdemelt helyét Magyarország a kender iparban.